Sticky

Lehetek-e digitális nomád nyelvtudás nélkül?

Görgess

Azt beszélik, hogy internetnek hála kinyílt előttünk a világ, és beköszöntött a lehetőségek kora. Ám hiába szemezgethet bárki szabadon a tudás fájáról, a nyelvi és digitális kompetenciáink látszólag megrekedtek valahol a sötét kilencvenes években. De vajon tényleg fontos az angol? Mi kell ahhoz, hogy digitális nomád legyek, és a kérdés, ami mindenkit mozgat, mi köze mindennek az internetes állatfétisekhez?

Múltkori cikkünkben már elég jól körbejártuk, hogy kik is azok a digitális nomádok, és hogy tulajdonképpen miért is fontos ez manapság. Pont ezen iromány megosztásakor kaptam is rögtön egy ejnye-bejnyét, hogy az egyik átvett ábra csak angolul szerepel, és hogy miért nem fordítottam le. Először teljesen nonszensznek vettem ezt a kommentet, hiszen “de hát akit ez érdekel, az mind tud angolul.” Aztán eszembe jutott, hogy itt az ideje kihúzni a fejem a seggemből, és nem, nem mindenki tud angolul, nem csak az önjelölt digitális nomádok között, hanem úgy általában sem.

Olyannyira nem, hogy ismét elő kell venni egy sokkoló adatot: az országban senki se tud, nem hogy angolul, de úgy általában semmilyen nyelven se. Önbevallásunk alapján úgy minden ötödik ember képes lezavarni egy beszélgetést vagy a Királynő vagy Mutti nyelvén (angol, német, lakosság 20% és 18%-a), míg a harmadik leggyakoribb idegen nyelvünk a francia, 3%, azaz három százalékkal.

Ennél már csak az izgalmasabb, hogy online közegben hány százalékban tudjuk ezeket a nyelveket használni. A számok itt se kedveznek nekünk, főleg, ha összemérjük magunkat például a V4 országokkal, vagy mondjuk a nálunk elmaradottabnak mondott Romániával és Bulgáriával. A vicc kedvéért még bedobtam a digitális éltanulónak tartott észteket, és egy mindig bezzegföldként üdvözölt skandináv országot.


Anyanyelvén kívül mely nyelveket tudja használni online közegben?
(Forrás: Európai Bizottság)

Legalább van hova fejlődni.

De hagyjuk már az angolt, hiszen a plakátok is megmondták, a nyugat folyamatosan hanyatlik, és végül is tényleg. A britek épp fejest ugrottak egy jakuzzinak hitt dögkútba, és onnan kiabálnak fel nekünk, hogy ők végig pontosan így gondolták ezt, az óceán túlpartjáról most inkább ne is tegyünk említést. Meg ott amúgy is verik a négereket.

Tehát az angolszász világ már említésre se méltó, öt év múlva mind német-kínai koprodukcióval készült akciófilmeket fogunk nézni a moziban, az aktuális nyári sláger spanyol vagy éppen koreai lesz, a divatot meg mondjuk Mumbaiból fogják diktálni. Lehet, hogy így lesz, lehet hogy nem, de jelenleg az európaiak kétharmada mondja még, hogy szerintük az angol a fontos. Az pedig már testvérek közt is egy fülkefori.

Anyanyelvén kívül mely két nyelvet tartja a leghasznosabbnak a személyi fejlődésében?
(Forrás: Európai Bizottság)

Bár ki tudja meddig. Csak egy véletlen példa az egyéb nyelvek és kulturák térnyerésére a világporondon. Hamarosan a világ legnézettebb videóját köszönthetjük a spanyol Despacito személyében. És akivel versenyez? PSY és a Gangnam Style, akinek már csak néhány hónapja van igazából csúcstartóként, elképppesztő! Persze ez messze van attól még, hogy a koreait a tudás nyelvének nevezzük, azonban a súlypontáthelyezés vitathatatlan. Csak képzeljük el, hogy húsz évvel ezelőtt, mondjuk a Jóbarátok sikerének derekán, mennyire lett volna ez lehetséges. És akkor mi lesz húsz év múlva?

Amiért nem lehetsz

Szokták mondani, hogy az internet a korunk legnagyobb tudományos vívmánya, hiszen a mobiltechnológiának is köszönhetően már a zsebünkben van az emberiség teljes tudásanyaga, karnyújtásnyira, vagy még inkább, koppintásnyira. Csak képzeljük el, mit mondott volna minderre egy átlagos ember a reneszánsz korából, vagy ha betonba kötött a fantáziánk, csak próbáljuk meg elmagyarázni a nagyinak, hogy a Kossuth rádió már telefonból is szólhat. Nehézkes.

Szóval itt van minden a zsebünkben. Kezdve az olyan emberiség által csak évezredek alatt nagy nehezen megfejtett talányoktól, mint hogyan kell tüzet csiholni, mi van a csillagok mögött és mi a villámlás, egészen az olyan komplex dolgokig, hogy hozzánk vágnak teljes géntérképeket, a fél Gutenberg-galaxist, vagy mondjuk egy teljes térképet a Marsról. Az Ablakzsiráf ehhez képest egy kalap… igényesen összerakott, szórakoztató gyermekkiadvány, amit amúgy mindig is szerettem.

Az már megint más kérdés, hogy mire használjuk ezt a hatalmat.

És a kapcsolódó Wikipedia bejegyzés. Igen, van neki.

De ez így is van rendben, elvégre emberből vagyunk mind.

Viszont most jön a feketeleves. Ez a tudásanyag csak azok számára érhető el, akik tudnak angolul. Szorrika (sic!). Ugyan elvileg minden második internethasználó már spanyol vagy kínai nyelven szörföl a szájberszegésű szupersztrádán, ám tényleges tartalom tekintetében sokkal kevesebb választásuk van, mint hanyatló imperialista társuknak. Olyannyira, hogy a legtöbb forgalmat lebonyolító top 10 millió (!) weboldal önbevallása alapján ilyen nyelveken kínálja portékáját:

Milyen nyelven érhetők el a tartalmak az interneten?
(Forrás: Internet World Stats)

Az angol tartalmak túlsúlya földbe döngölő, kimagasló, Hosszú Katinka-i dominanciát mutat (❤). És ha elfogadjuk, hogy a sok tartalom feltételezhetően tudást is tartogat, akkor máris kijött, hogy a tudás nyelve az angol. És mint ismeretes, a kis közhelyhatározóban ez áll:

tudás, fn, ld. hatalom.

Lefordítva jelen szituációnkra, minél több infóhoz jutsz hozzá, annál könnyebb lesz az életed. (Könnyebb, nem boldogabb.) Elvileg gyorsabban tanulhatsz, több forrásból tájékozódhatsz, szinte minden kérdésedre ott lesz a válasz az interneten. Mondom elvileg, mert manapság ugye a legnagyobb probléma kommunikációs zaj kiszűrése (Fake news!), vagy a megfelelő forrás megtalálása (helo, wikipedia!), de ezeket most inkább ismét csak hanyagoljuk. Helyette inkább gondoljuk bele, hogy ha már a gyakori kérdéseken is fent van a magyar internetes néplélek összes szorongása és baromsága, akkor hogy nézhet ki mindez, ha angol nyelveterületre érve megszorozzuk egy ezressel? Máris oda jutunk, hogy tényleg nincs új gondolat a bolygónkon.

Rendben, tehát az angol fontos, az egyéb nyelvtudás szintén hasznosnak nevezhető, azonban érdemes egy kis kitérőt tenni a digitális kompetenciára is. Vagyis tegyük fel, hogy valaki teljesen penge angolból, akkor tényleg megnyílt előtte a világ, és biztosra mondható, hogy meg is fogja azt ragadni? Kedves olvasó már sejti valószínűleg, hogy hova fut ez ki, de mielőtt még érkezne a következő statisztikavihar, nézzük meg mi az a digitális kompetencia.

Digitális kompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök gyűjteménye. Lefordítva ez így néz ki:

  • Ismeret, vagyis tudom, hogy az internet egy olyan valami, ahol valahol kell legyen egy weboldal, ami pajkos pónikról készült képeket mutat
  • Készségek, vagyis képes vagyok arra, hogy rákeressek a pajkos pónikra, sőt, rá is tudok navigálni a pajkosponi.hu-ra
  • Attitűdök, vagyis például kritikus gondolkodásomnak hála meg tudom mondani, hogy a kamuportálként üzemeltetett pajk0sp0ni.hu-n valószínűleg el fogják lopni hitelkártyadataimat (Hé, szabad országban élünk, ha én fizetni szeretnék a pónijaimért, akkor fizetni is fogok. Ne ítélkezzünk!)

Gondolj most a teljes családodra, benne a nagyira és unokatatesókra, az általános iskolás régi osztálytársakra, vagy a szomszédra és a zöldségesre, és találd ki, hogy a fenti hármas listán mennyien csusszannak át. Mennyien jutnak a maguk pajkos pónijaikhoz. Nem valami nagy lett a szám ugye? Hát nem.

Az aktív munkaerő digitális kompetenciája
(Forrás: Európai Bizottság)

Tehát akkor elég nyestül állunk mind angoltudás, mind digitális kompetencia terén. És akkor most megeszem a kalapomat, ha a kettő között nincs összefüggés, korreláció, átfedés, vagy bármilyen közös halmaz, de erre nem találtam szexi táblázatot. (pszt, kedves kommszakos olvasóm, itt a következő szakdogatémád.)

Na, akkor ez ennyi is volt, a hosszabbítást már meg se várjuk, mehetünk is haza? Nem egészen.

Amiért lehetsz

Kezdjük rögtön a legjobb hírrel:

nem minden távmunkához kell nyelvtudás. Sőt.

Lehetsz például cikkíró, adatrögzítő, fotós, indíthatsz saját webáruházat az ékszereidnek, vagy akár hajrá, lehet előállítani stock vektorgrafikákat is az előbb említett pónikról. Ezek egyikéhez se kell komolyabb anyagi beruházás, egy leharcolt használtautó árából már el lehet indulni a legrosszabb esetben is, és a legtöbb embernek ez még azért belefér.

Hiszen a tartalom jobban számít, mint az előállítás módja, így tárgyi eszközök terén lehet engedményeket tenni. Fotós például már bárki lehet egy okosabb telefonnal (és most ezen kijelentésemre ezer objektív sírt fel a távolban, de az igazság ez). Webshopot indítani szintén nem nagy ördöngősség manapság, magyarul szinte minden elérhető, a cikkírást meg, mint mellékelt ábra mutatja, minden futóbolond művelheti.

Anyagi beruházás mellett aztán ott a szellemi tőke is, elvégre pónikat fotózni is könnyebb, ha jártál fotós suliba mondjuk. A hagyományos oktatás hátrányairól és előnyeiről külön cikket lehetne írni, azonban minden idiótásága ellenére az, aki látott magyar főiskolát belülről, még mindig jobb esélyekkel indul, mint az, aki csak az “élet iskoláját” jelölte be facebookon. Tehát az oktatási háttér, no meg a mitikus “PAPÍR” egyik felsorolt példánál se létfontosságú, hiszen a tudásanyag legtöbb esetben nagyjából már a magyar neten is elérhető, sőt, meg merem kockáztatni, még akár egy könyvtárba is érdemes betévedni. Rendben, webshopot nem fogsz összerakni könyvtárazással, de például az expozíciós háromszög már egy évszázada ugyanaz. A kulcs az, hogy rákeress, vagy beseggelj az előbb említett könyvtárba.

Akard. És ez az, amit nehéz bármilyen formális neveléssel átadni, ám annál könnyebb kinevelni valakiből.

De ez már a következő pontunk.

Amiért ez az egész ne érdekeljen

Az egész kérdés azonban igazából teljesen felesleges, hiszen ha már távmunkára vállalkozol, akkor rögtön magadévá kell tenned egy olyan hozzáállást, ami nélkül nem fog működni a kaland:

nincs olyan, hogy “nem”.

A nyelvtudás és digitális kompetencia csak eszközök, melyek segítenek több információhoz jutni. Jó, ha vannak, viszont hiányuk egyáltalán nem kizáró tényező abban az esetben, ha Te se tekinted annak. A digitális nomád életformához egyébként is rettenetesen rögös út vezet, és ha nincs meg benned a megfelelő kitartás,

akkor igazából teljesen mindegy, hogy öt évet végeztél-e anglisztika szakon, vagy csak annyit tudsz kibökni, “tú bír tenk jú”.

Sőt, igazából olyannyira mindegy, hogy nem egy olyan embert volt szerencsém megismerni, aki az utóbbi tudással messzebb vitte. De ez se egy új gondolat, egy bizonyos Henry Ford például így foglalta össze:

“Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz.”

Ezt most lehet, hogy egy nagyon egyszerű kibúvásként éled meg itt a cikk végén, kedves olvasó, de a való élet tapasztalatai alapján tényleg ez az igazság. Aki az angol, vagy bármilyen más tudásanyag hiányát egy megkerülhetetlen akadályként él meg, az nagy valószínűséggel a legkisebb bármilyen más problémánál rögtön fel is teszi majd a kezét, hogy nem megy, sajnálom. De legalább megpróbáltam. De hát a körülmények. Nem engedhetem meg, mert… Kifogások mindig lesznek.

Aki meg azt látja, hogy oké, itt egy probléma, akkor mit fogok tenni, hogy átlendüljek rajta, az át is fogja ugrani azt.

Ez most még talán kicsit kegyetlennek is tűnhet, meg jól meg is van fejelve egy tömény mennyiségű megerősítési torzítással, de ismét csak, sajnos ez az igazság. A jó hír viszont cserébe az, hogy teljesen mindegy, mi az álmod, szinte tényleg egy feltétele van: csináld. Persze, mielőtt még belekötünk ebbe a pátoszos mismáshalmazba, kivételek itt is lesznek. Például még én is elismerem, hogy végtagok nélkül nehezen lesz valaki balett-táncos. De mondjuk motivációs szuperikon igen.

Nick Vujici

Szóval felejtsük el a papírt, a nyelvvizsgát vagy anyu-apu véleményét az egészről. Nem az abszolutórium, sőt, még nem is az az utolsó, évek óta tologatott öt kredit tart vissza, hanem bizony saját magad. A félelmeid, a korábbi kudarcaid, a támogató közeged hiánya. De ezeken mind lehet változtatni, és ezeken mind csakis Te tudsz változtatni.

Hát emeljük fel együtt a seggünket, tépjünk egy lapot, és írjuk rá, hogy mit is szeretnénk elérni. Ragasszuk ki a monitorra, írjuk a kezünkre, reggel a tükörre, mindenhova. Az írott szónak hatalma van, veled marad. Szó elszáll, ugye.

Ha meg ez a lépés meg van, akkor együtt írjuk be a gugliba, hogy “how to become a…”, vagy ha ez nem megy, akkor csak simán azt, hogy “mi fán terem a…”

Források:
Europeans and Their Languages (European Commission, 2012)
Internet World Users by Languages (Internet World Stats, March 2017)
A digitális kompetencia értelmezésének európai keretrendszere (Európai Bizottság, 2013)